|
2023-09-27 23:37:36, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Jusson eszedbe, mi oly messze tűnt,
az az idő, mi csak tiéd s enyém,
ó, sokkalta szebb volt az életünk,
és ragyogóbb, hisz dőlt ránk a fény.
Kupacban áll a sok holt falevél -
a tűnt nyarak emléke int,
kupacban áll már a sok holt levél,
mint könnyeink és örömeink.
És az őszi szél elhordja mind,
hol feledésnek éje vár,
de lásd, tudom még szó szerint
azt a dalt, mi oly messze már...
E dal miénk, hozzánk hasonló,
tiéd e dal s enyém, szivem,
nincs két sziv még oly egybehangzó,
mint szíved és az én szivem.
Csendben válnak el, egy szót se szólva,
kiket az élet űz tovább,
és az ár, a tengerár lemossa
a tűnt szeretők lábnyomát.
Baranyi Ferenc fordítása
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
Címkék: egybehangzó, feledésnek, ragyogóbb, lábnyomát, könnyeink, fordítása, tengerár, sokkalta, kupacban, szeretők, örömeink, elhordja, csendben, falevél, szerint, életünk, lemossa, hozzánk, hasonló, baranyi, eszedbe, nyarak, szólva, emléke, jusson, ferenc, szivem, tovább, messze, válnak, szíved, enyém, nincs, levél, szebb, tudom, tűnt nyarak, őszi szél, tengerár lemossa, tűnt szeretők, Baranyi Ferenc,
|
|
Offline
